Cazpaka a Túlvilág démon uralkodójának, Frigzayának egyik, talán leghűségesebb szolgája. Egykor egy nemes paripa volt az Orkok elleni félelmetes csatában, ahol is egy árny által megszállt behemót megsebezte őt. Sebe nem volt halálos, ám ijedtében elvágtatott és maga mögött hagyta a háborgó hadszínteret. Napokon át megállás nélkül vágtatott, miközben feketén lüktető sebe egyre jobban kezdte elborítani testét. Hamarosan teljesen elburjánzott rajta és kiszívta belőle azt a kevés, megmaradt erőt is. De ő nem adta fel; elgyengülten, mozgásképtelenül tovább rúgdalózott a földön és küzdött a halál ellen, melynek megszabadító pengéje már ott lebegett a feje felett. Látván kitartását, Frigzaya tett egy kísérlete annak érdekében, hogy maga mellé állítsa a haldokló jószágot. Megígérte neki, hogy örök életet ad neki, ha cserébe teljesíti akarata minden óhaját. Cazpaka jól tudta, mi az ára a halhatatlanságnak, mégis egyezséget kötött Frigzayával és ezzel gyakorlatilag eladta neki a lelkét. A démon félelmetes lidércet faragott belőle, hűsége és rátermettsége csakhamar a legbizalmasabb alattvalójává tette. Jelenleg, mint őrszem járja a felszíni világot, meglesve Ardawir minden egyes birodalmának helyzetét és jelenti urának az esetleges zavargásokat, amik elterelhetnék a figyelmet egy felszín alatti támadásról. Nagyon éber és fürge, mindig egy lépéssel ellenségei előtt jár. A testét körbefogó csontkinövések félelmetes fegyverek; akaratának erejével képes őket akár mozgatni is vagy újakat erőltetni testére. Tisztában van avval, hogy jelenleg azokat bántja, akik előző életében sokat törődtek vele és társaival, most a Sötétséget szolgálja és addig nem szegülhet ellene, amíg valaki, egy ember feletti képes nem lesz megszabadítani őt halhatatlan átkától.